Dolgozni kéne a munkanélküli segélyért is
Kötelező önkéntes vagy közmunka havi, fix mennyiségű órában - több fejvadász szerint ezt kellene teljesíteniük a munkanélkülieknek az álláskeresési járadékért cserébe.
Valamit valamiért - fogalmazott Csaposs Noémi. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint ezzel a módszerrel csökkenteni lehetne a regisztráltak számát, és ösztönözni a munkavállalási kedvet.
Bár a foglalkoztatási törvény 2005. novemberi módosítása óta a regisztráltaknak úgynevezett álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi központtal, ez továbbra sem szűri ki a segély mellett feketén dolgozókat, vagy a munka világába visszatérni nem akarókat. A megállapodásban szerepelnie kell, hogy az álláskereső milyen módon igyekszik elhelyezkedni, s ezekről be is kell számolnia a munkaügyi szervezet munkatársainak. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) adatai alapján július végén több mint 412 ezer regisztrált állástalan volt, közülük 120 ezren már egy éve megszakítás nélkül szerepelnek a munkaügyi központok nyilvántartásában. Az újonnan belépők száma júliusban drasztikusan megnőtt, 14 ezer fölé emelkedett, így nyolcvan százalékkal, vagyis hatezerrel több új állástalant regisztráltak, mint az előző hónapban.
A lapunk által megkérdezettek szerint hatékony lenne, ha közülük csak azok kaphatnák meg az álláskeresési járadékot, akik - ha képtelenek elhelyezkedni - elvállalják a munkaügyi központ által felajánlott munkát. A kötelező, például civil munka havi legalább 10-20 óra lehetne. Természetesen a regisztrált nemének, egészségi állapotának, életkorának megfelelő posztot ajánlhatna fel csak a munkaügyi szervezet - mondta Csaposs Noémi. Nemcsak a munkanélküliek motivációját növelné, de a feketemunka-végzést is csökkentené a kötelező önkéntes tevékenység, illetve közmunka - hangsúlyozta lapunknak Küzmös László. A GWH Személyzeti Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis azok, akik a járadék kézhezvétele mellett illegálisan dolgoznak, kevésbé tudnának alkalmazkodni a feketefoglalkoztatóknál kikötött munkaidőhöz, ha például civil munkát kellene végezniük. Sőt, a mobilitás is nagyobb mértékű lenne, mivel most sokan kiszámolják, hogy az utazási költség levonása után alig marad több, mint a járadék összege, így azért a kis pluszpénzért cserébe nem vállalják az ingázással járó kényelmetlenséget.
A skandináv államokban egyébként gyakori, hogy a munkanélkülieket az ellátás fejében kötelező munkára küldik. Legtöbbjüket civilszervezetek vagy a helyi hatóságok foglalkoztatják. Adminisztratív és fizikai munkák vegyesen lehetnek ezek, akad köztük gyermekkorrepetálási, idősgondozói feladat vagy akár kertészkedés, közúttisztítás. A külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, a civil "önkénteskedésnek", a kötelező munkának van értelme, mivel az ellátott így nem esik ki teljesen a munka világából, sőt, emberi kapcsolatai sem sekélyesednek el.
A magyarok körében egyébként egyáltalán nem idegen az önkéntes tevékenység, így a lapunk által megkérdezettek szerint érdemes lenne kipróbálni azt a munkanélküliek integrálására. Egy tavalyi tanulmány alapján például a 14 éves és idősebb magyar népesség 40 százaléka, mintegy három és fél millió ember kapcsolódik be itthon önkéntes munkába. A lakóhelyi és települési segítségnyújtás a leggyakrabban vállalt civil munka. Az önkéntes tevékenységbe főleg a 31-40 éves korosztály kapcsolódik be. A tanulmány készítői, a Nonprofit Kutatócsoport két szakembere, Czike Klára és Kuti Éva szerint az sem ritka, hogy valaki épp az önkéntesség révén kerül új munkahelyre. Az önkéntes munkát végzők 7 százaléka, vagyis 267 ezernél is többen találtak maguknak így állást. A két kutató állítja, az önkéntes munka segíthet a foglalkoztatási problémák orvoslásában. Például a fiatal pályakezdők munkanélküliségét enyhítheti, a nők munka világába való visszatérését is segítheti, és a leszakadó társadalmi csoportok integrációjának "gyógyszere" is lehet.
A kormány tervei között egyébként szerepel a szociális ellátórendszer további finomítása. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter júliusi kinevezésekor az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága előtt úgy nyilatkozott, szükség van a szociális és a munkanélküli-ellátó rendszer további összehangolására, hogy ne érje meg segélyen élni a munka világában való részvétel helyett, ám az se forduljon elő, hogy egy rászoruló család ellátás nélkül marad.
Forrás: www.tozsdeforum.hu
Szóljon hozzá fórumon: Dolgozni kéne a munkanélküli segélyért is - Sümeg
Bár a foglalkoztatási törvény 2005. novemberi módosítása óta a regisztráltaknak úgynevezett álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi központtal, ez továbbra sem szűri ki a segély mellett feketén dolgozókat, vagy a munka világába visszatérni nem akarókat. A megállapodásban szerepelnie kell, hogy az álláskereső milyen módon igyekszik elhelyezkedni, s ezekről be is kell számolnia a munkaügyi szervezet munkatársainak. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) adatai alapján július végén több mint 412 ezer regisztrált állástalan volt, közülük 120 ezren már egy éve megszakítás nélkül szerepelnek a munkaügyi központok nyilvántartásában. Az újonnan belépők száma júliusban drasztikusan megnőtt, 14 ezer fölé emelkedett, így nyolcvan százalékkal, vagyis hatezerrel több új állástalant regisztráltak, mint az előző hónapban.
A lapunk által megkérdezettek szerint hatékony lenne, ha közülük csak azok kaphatnák meg az álláskeresési járadékot, akik - ha képtelenek elhelyezkedni - elvállalják a munkaügyi központ által felajánlott munkát. A kötelező, például civil munka havi legalább 10-20 óra lehetne. Természetesen a regisztrált nemének, egészségi állapotának, életkorának megfelelő posztot ajánlhatna fel csak a munkaügyi szervezet - mondta Csaposs Noémi. Nemcsak a munkanélküliek motivációját növelné, de a feketemunka-végzést is csökkentené a kötelező önkéntes tevékenység, illetve közmunka - hangsúlyozta lapunknak Küzmös László. A GWH Személyzeti Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis azok, akik a járadék kézhezvétele mellett illegálisan dolgoznak, kevésbé tudnának alkalmazkodni a feketefoglalkoztatóknál kikötött munkaidőhöz, ha például civil munkát kellene végezniük. Sőt, a mobilitás is nagyobb mértékű lenne, mivel most sokan kiszámolják, hogy az utazási költség levonása után alig marad több, mint a járadék összege, így azért a kis pluszpénzért cserébe nem vállalják az ingázással járó kényelmetlenséget.
A skandináv államokban egyébként gyakori, hogy a munkanélkülieket az ellátás fejében kötelező munkára küldik. Legtöbbjüket civilszervezetek vagy a helyi hatóságok foglalkoztatják. Adminisztratív és fizikai munkák vegyesen lehetnek ezek, akad köztük gyermekkorrepetálási, idősgondozói feladat vagy akár kertészkedés, közúttisztítás. A külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, a civil "önkénteskedésnek", a kötelező munkának van értelme, mivel az ellátott így nem esik ki teljesen a munka világából, sőt, emberi kapcsolatai sem sekélyesednek el.
A magyarok körében egyébként egyáltalán nem idegen az önkéntes tevékenység, így a lapunk által megkérdezettek szerint érdemes lenne kipróbálni azt a munkanélküliek integrálására. Egy tavalyi tanulmány alapján például a 14 éves és idősebb magyar népesség 40 százaléka, mintegy három és fél millió ember kapcsolódik be itthon önkéntes munkába. A lakóhelyi és települési segítségnyújtás a leggyakrabban vállalt civil munka. Az önkéntes tevékenységbe főleg a 31-40 éves korosztály kapcsolódik be. A tanulmány készítői, a Nonprofit Kutatócsoport két szakembere, Czike Klára és Kuti Éva szerint az sem ritka, hogy valaki épp az önkéntesség révén kerül új munkahelyre. Az önkéntes munkát végzők 7 százaléka, vagyis 267 ezernél is többen találtak maguknak így állást. A két kutató állítja, az önkéntes munka segíthet a foglalkoztatási problémák orvoslásában. Például a fiatal pályakezdők munkanélküliségét enyhítheti, a nők munka világába való visszatérését is segítheti, és a leszakadó társadalmi csoportok integrációjának "gyógyszere" is lehet.
A kormány tervei között egyébként szerepel a szociális ellátórendszer további finomítása. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter júliusi kinevezésekor az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága előtt úgy nyilatkozott, szükség van a szociális és a munkanélküli-ellátó rendszer további összehangolására, hogy ne érje meg segélyen élni a munka világában való részvétel helyett, ám az se forduljon elő, hogy egy rászoruló család ellátás nélkül marad.
Forrás: www.tozsdeforum.hu
Szóljon hozzá fórumon: Dolgozni kéne a munkanélküli segélyért is - Sümeg