Magyarországon belül is tovább mélyül a digitális egyenlőtlenség
Magyarország még a nagy nekirugaszkodás előtt áll, a penetráció változását a lassú növekedés jellemzi.
Az életkor, státusz és településtípus szerinti részletes trendelemzés konklúziójaként elmondhatjuk, hogy az országos szinten mért penetráció növekedést, túlnyomórészt a pionír, a netet legkorábban birtokbavevő csoportok körében megfigyelhető növekedés generálja.
Az internetpenetráció 2003 és 2004 között eddig soha nem tapasztalt mértékben 8 százalékpontot emelkedett a 15-69 éves lakosság körében. 2004-ről 2005-re a növekedés mértéke kis mértékben, 6 százalékpontra lassult. Az NRC elemzéseit a 2000 és 2005 közötti időszakra végezte el.
Az internet társadalmi diffúziójának működését leíró elméleteket optimista és pesszimista kategóriákba lehet csoportosítani. Az optimista elméletek szerint az internet terjedése normalizációs" mintát fog követni: az árak csökkenésével, a technológia egyszerűsödésével, a web színesedő és szélesedő tartalomszolgáltatása következtében egyre többen kapcsolódnak majd a világhálóhoz. Így a magasabb státuszúak kezdeti előnye más csoportok intenzív bekapcsolódásával fokozatosan eltűnik. Végül pedig telítődik a társadalomban az internethasználat. Az optimista elméletek közé sorolható, a már említett Rogers-féle diffúziós elmélet is. Rogers szerint egy új technológia elterjedésének jellege egy S-görbéhez hasonlítható: kezdetben lassú ütemben növekszik a felhasználók száma, majd egy lényeges fellendülés következik, amit egy telítettségi pont elérése után a növekedés lassulása követ.
Ezzel szemben a pesszimista elméletek a társadalmi egyenlőtlenségek továbböröklődését látják az internet terjedésével kapcsolatban is. Ezen elméletek szerint azok a csoportok fogják elérni a teljes telítettséget, amelyek a hagyományos technológiákkal is inkább rendelkeznek, míg a később csatlakozó, alacsonyabb státuszú csoportoknál a penetráció meg fog állni egy szinten, és nem éri el a teljes telítettséget. Így lesznek olyanok, akik végleg kívül rekednek a digitális világon, és rétegződés lesz megfigyelhető a technológiai adaptációban.
2003 és 2004 között 14 százalékról 22 százalékra emelkedett a rendszeresen internetezők aránya. A 8 százalékpontos növekedés 2000 óta a legnagyobb mértékű növekedés. Véleményünk szerint a növekedés olyan piaci mechanizmusokra, mint az integrált szolgáltatások megjelenése, az olcsóbb szélessáv és a nyílt internet bevezetése vezethető vissza. 2004-ben még felmerülhetett az, hogy esetleg megkezdődött a nagy nekirugaszkodás", a 2004 és 2005 közötti csak" 6 százalékpontos emelkedéssel azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a take off"-ra még várni kell. Így elmondható, hogy Magyarország még a nekirugaszkodás előtt áll, a penetráció változását a lassú növekedés jellemzi.
Az NRC megvizsgálta az egyes státuszcsoportokat, hogy milyen mértékű növekedéssel jellemezhetőek. 2003 és 2004 között az 'A' státuszú internetezők aránya 25 százalékpontot: 34 százalékról 59 százalékra emelkedett. Így elmondható, hogy a 15-69 éves lakosságot jellemző 8 százalékpontos növekedés több, mint fele a legmagasabb státuszúak nagy arányú bekapcsolódásának köszönhető[2]. 2003 és 2004 közötti a teljes lakosság körében mért penetráció növekedés 90 százalékát az 'AB' státuszúak körében bekövetkezett növekedés generálta. Az alacsony 'C' és 'DE' státuszúak körében az internetpenetráció növekedése átlag alatti volt, így - a társadalmi státusz értelmében - nem beszélhetünk a leszakadó" csoportok intenzív bekapcsolódásáról.
2003 és 2004 között 18 százalékpontot emelkedett a budapestiek körében a rendszeres internethasználat. A vidéki városlakók körében 2004 és 2005 között volt átlag feletti, 8 százalékpontos a növekedés. A kistelepüléseken élőket 2003 óta egyenletes, átlag alatti 4 százalékpontos emelkedés jellemzi.
A 15-24 évesek körében 2003 óta átlag feletti a növekedés: 2003 és 2004 között 15 százalékpontot, 2004 és 2005 között 10 százalékpontot nőtt a penetráció. A 25-34 évesek 2003 és 2004 között, a 35-49 évesek 2004 és 2005 között kapcsolódtak be átlag feletti mértékben az internetezők táborába.
Az életkor, státusz és településtípus szerinti részletes trendelemzés konklúziójaként elmondható, hogy az országos szinten mért penetráció növekedést, túlnyomórészt a pionír, a netet legkorábban birtokbavevő csoportok körében megfigyelhető növekedés generálja. Az internethasználat az 'AB' státuszúak, a 15-24 évesek és a budapestiek körében növekedett átlag feletti mértékben. Úgy tűnik, hogy először azokban a csoportokban történik meg a telítődés, melyek elsőként vették birtokba a világhálót. A jelenlegi adatok az optimista forgatókönyvek ellen szólnak, nem beszélhetünk normalizációs" diffúzióról, a digitális egyenlőtlenségek tovább mélyülnek. A Rogers-i nagy nekirugaszkodás is várat magára, sőt a váltakozó növekedési ütem miatt még a pionír csoportokon belül sem beszélhetünk take off"-ról. Az elkövetkezendő évek nagy kérdése lesz, hogy a pionír csoportok telítődését követően hogyan gerjeszthető újabb növekedés a hazai internetpiacon, miként csökkenthető a digitális egyenlőtlenség.
Végezetül fontosnak tartották azt is megemlíteni, hogy az internetpenetráció mérési sajátosságaiból fakadóan a világhálót használók aránya az életkori hatás miatt évről-évre automatikusan emelkedik. Ahogyan az első fejezetben olvasható a legfiatalabb, 15 és 17 év közötti korosztály körében kiemelkedően magas, 74 százalékos a rendszeresen internetezők aránya. Az NRC és TNS más felmérései arról tanúskodnak, hogy a 15 év alattiak körében is az országos átlagnál magasabb penetrációs szintről beszélhetünk. Ily módon egyszerűen azért, mert a TNS-NRC Interbus kutatás a 15-69 éves korosztályon belül vizsgálja a penetrációt, az idő előrehaladtával az alacsony penetrációs szinttel jellemezhető idősebb korosztályok kiesnek" a mintából, míg a magasabb penetrációs szinttel jellemezhető fiatalabb korosztályok bekerülnek" a mintába. Más szavakkal, a mérési sajátosságok miatt, az internet terjedését erősítő tényezők, mozgatórugók hiányában is automatikusan, kis mértékben növekedni fog a magyarországi internetpenetráció a következő években.
(Forrás:www.tozsdeforum.hu)
Az internetpenetráció 2003 és 2004 között eddig soha nem tapasztalt mértékben 8 százalékpontot emelkedett a 15-69 éves lakosság körében. 2004-ről 2005-re a növekedés mértéke kis mértékben, 6 százalékpontra lassult. Az NRC elemzéseit a 2000 és 2005 közötti időszakra végezte el.
Az internet társadalmi diffúziójának működését leíró elméleteket optimista és pesszimista kategóriákba lehet csoportosítani. Az optimista elméletek szerint az internet terjedése normalizációs" mintát fog követni: az árak csökkenésével, a technológia egyszerűsödésével, a web színesedő és szélesedő tartalomszolgáltatása következtében egyre többen kapcsolódnak majd a világhálóhoz. Így a magasabb státuszúak kezdeti előnye más csoportok intenzív bekapcsolódásával fokozatosan eltűnik. Végül pedig telítődik a társadalomban az internethasználat. Az optimista elméletek közé sorolható, a már említett Rogers-féle diffúziós elmélet is. Rogers szerint egy új technológia elterjedésének jellege egy S-görbéhez hasonlítható: kezdetben lassú ütemben növekszik a felhasználók száma, majd egy lényeges fellendülés következik, amit egy telítettségi pont elérése után a növekedés lassulása követ.
Ezzel szemben a pesszimista elméletek a társadalmi egyenlőtlenségek továbböröklődését látják az internet terjedésével kapcsolatban is. Ezen elméletek szerint azok a csoportok fogják elérni a teljes telítettséget, amelyek a hagyományos technológiákkal is inkább rendelkeznek, míg a később csatlakozó, alacsonyabb státuszú csoportoknál a penetráció meg fog állni egy szinten, és nem éri el a teljes telítettséget. Így lesznek olyanok, akik végleg kívül rekednek a digitális világon, és rétegződés lesz megfigyelhető a technológiai adaptációban.
2003 és 2004 között 14 százalékról 22 százalékra emelkedett a rendszeresen internetezők aránya. A 8 százalékpontos növekedés 2000 óta a legnagyobb mértékű növekedés. Véleményünk szerint a növekedés olyan piaci mechanizmusokra, mint az integrált szolgáltatások megjelenése, az olcsóbb szélessáv és a nyílt internet bevezetése vezethető vissza. 2004-ben még felmerülhetett az, hogy esetleg megkezdődött a nagy nekirugaszkodás", a 2004 és 2005 közötti csak" 6 százalékpontos emelkedéssel azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a take off"-ra még várni kell. Így elmondható, hogy Magyarország még a nekirugaszkodás előtt áll, a penetráció változását a lassú növekedés jellemzi.
Az NRC megvizsgálta az egyes státuszcsoportokat, hogy milyen mértékű növekedéssel jellemezhetőek. 2003 és 2004 között az 'A' státuszú internetezők aránya 25 százalékpontot: 34 százalékról 59 százalékra emelkedett. Így elmondható, hogy a 15-69 éves lakosságot jellemző 8 százalékpontos növekedés több, mint fele a legmagasabb státuszúak nagy arányú bekapcsolódásának köszönhető[2]. 2003 és 2004 közötti a teljes lakosság körében mért penetráció növekedés 90 százalékát az 'AB' státuszúak körében bekövetkezett növekedés generálta. Az alacsony 'C' és 'DE' státuszúak körében az internetpenetráció növekedése átlag alatti volt, így - a társadalmi státusz értelmében - nem beszélhetünk a leszakadó" csoportok intenzív bekapcsolódásáról.
2003 és 2004 között 18 százalékpontot emelkedett a budapestiek körében a rendszeres internethasználat. A vidéki városlakók körében 2004 és 2005 között volt átlag feletti, 8 százalékpontos a növekedés. A kistelepüléseken élőket 2003 óta egyenletes, átlag alatti 4 százalékpontos emelkedés jellemzi.
A 15-24 évesek körében 2003 óta átlag feletti a növekedés: 2003 és 2004 között 15 százalékpontot, 2004 és 2005 között 10 százalékpontot nőtt a penetráció. A 25-34 évesek 2003 és 2004 között, a 35-49 évesek 2004 és 2005 között kapcsolódtak be átlag feletti mértékben az internetezők táborába.
Az életkor, státusz és településtípus szerinti részletes trendelemzés konklúziójaként elmondható, hogy az országos szinten mért penetráció növekedést, túlnyomórészt a pionír, a netet legkorábban birtokbavevő csoportok körében megfigyelhető növekedés generálja. Az internethasználat az 'AB' státuszúak, a 15-24 évesek és a budapestiek körében növekedett átlag feletti mértékben. Úgy tűnik, hogy először azokban a csoportokban történik meg a telítődés, melyek elsőként vették birtokba a világhálót. A jelenlegi adatok az optimista forgatókönyvek ellen szólnak, nem beszélhetünk normalizációs" diffúzióról, a digitális egyenlőtlenségek tovább mélyülnek. A Rogers-i nagy nekirugaszkodás is várat magára, sőt a váltakozó növekedési ütem miatt még a pionír csoportokon belül sem beszélhetünk take off"-ról. Az elkövetkezendő évek nagy kérdése lesz, hogy a pionír csoportok telítődését követően hogyan gerjeszthető újabb növekedés a hazai internetpiacon, miként csökkenthető a digitális egyenlőtlenség.
Végezetül fontosnak tartották azt is megemlíteni, hogy az internetpenetráció mérési sajátosságaiból fakadóan a világhálót használók aránya az életkori hatás miatt évről-évre automatikusan emelkedik. Ahogyan az első fejezetben olvasható a legfiatalabb, 15 és 17 év közötti korosztály körében kiemelkedően magas, 74 százalékos a rendszeresen internetezők aránya. Az NRC és TNS más felmérései arról tanúskodnak, hogy a 15 év alattiak körében is az országos átlagnál magasabb penetrációs szintről beszélhetünk. Ily módon egyszerűen azért, mert a TNS-NRC Interbus kutatás a 15-69 éves korosztályon belül vizsgálja a penetrációt, az idő előrehaladtával az alacsony penetrációs szinttel jellemezhető idősebb korosztályok kiesnek" a mintából, míg a magasabb penetrációs szinttel jellemezhető fiatalabb korosztályok bekerülnek" a mintába. Más szavakkal, a mérési sajátosságok miatt, az internet terjedését erősítő tényezők, mozgatórugók hiányában is automatikusan, kis mértékben növekedni fog a magyarországi internetpenetráció a következő években.
(Forrás:www.tozsdeforum.hu)