A kisvállalkozások a hazai e-kereskedelem motorjai

A hazai e-kereskedelem évek óta 20 százalék körüli növekedési ütemre képes, amivel megelőzi a kontinens legtöbb piacát. Szakértők szerint a gyorsan fejlődő szektor rákényszeríti arra a szereplőket, hogy egyre fejlettebb módszereket honosítsanak meg, növeljék a tudatosságot a kampányaikban, illetve olyan mérőszámokat alakítsanak ki, amelyek valódi döntéstámogatásként szolgálnak.

 

A hazai e-kereskedelem rendkívül fejnehéz, hiszen a 10 legnagyobb szereplő a teljes online forgalom harmadát uralja, a maradék kétharmadon 15.000 webáruház osztozik. Habár egyenlőtlennek hat, a jelenség teljesen hétköznapi, illetve megfigyelhető minden feltörekvő piacon. Nem volt ez másként Nagy-Britannia, Németország és Franciaország esetében sem, de ezeken a piacokon a kisebb szereplők már faragtak a hátrányukból. Ez pedig rendkívül erős online kereskedelmi szektort hozott létre ezekben az országokban.

 

Egyes nyugati országokban az online kereskedelem növekedése és részesedése a hagyományos plázák létét veszélyezteti. Az Egyesült Államokban a nagy bevásárlóközpontok harmada a fennmaradásért küzd, de Franciaországban is komoly kihívások elé néznek. A francia döntéshozók egyedüli megoldásként a nagy e-kereskedők megadóztatását látják. Az elfogadott törvénytervezet a csomagszállítás környezetre gyakorolt hatására építi az érveit; minél nagyobb utat tesz meg a csomag, annál magasabb különadót kell fizetnie a kereskedőnek. A finomított tervezetben ez már sávos adóztatásként szerepel, ahol az adó mértéke a termék árának 1 és 2 százaléka között változhat.

 

Gazdasági szakemberek szerint törvényszerű, hogy a dinamikusan fejlődő piacokon az online kereskedelem térnyerése sokként hat a hagyományos bevásárlóközpontokra és plázákra. Európa keleti felén ez a jelenség egyelőre kevésbé érezhető, de törvényszerűen bekövetkezik néhány éven belül. A piaci tendenciák ismerete lehetőséget kínál a plázák számára, hogy a hagyományos kereskedelem mellett erősítsék a szórakoztató jelleggel működtetett egységeiket, így kompenzálják az online kereskedelem által okozott bevételkiesést. Az edigital.hu és más vezető webáruházak elcsábíthatják a termékvásárlókat, de nem nyújthatnak moziélményt, játszóbarlangot és családi programot.

 

A szakértők abban is egyetértenek, hogy a hazai e-kereskedelem még távol van attól a ponttól, amikor komoly nehézségeket okozhat a bevásárlóközpontoknak és plázáknak. A kis- és közepes forgalommal rendelkező webáruházak folyamatos növekedése azonban törvényszerűen abba az irányba vezeti a hazai kiskereskedelmet, ahol az online szektor egyre nagyobb súllyal és befolyással bír.

 

Mindeközben a hazai e-kereskedők egyre tudatosabban használják az online marketing megoldásait. A tartalommarketing, mint csodafegyver erős gyökereket vert a hazai piacon is. Németországban a nagy e-kereskedők 93 százaléka rendelkezik online magazinnal. Idehaza ez a szám alacsonyabb, de egyre több kisvállalkozás próbálkozik kiaknázni ezt a lehetőséget, természetesen a saját erőforrásaihoz mérten.

 

Míg idehaza közepes tempóban folyik a tartalommarketing kiaknázása, addig egyes német webáruházak több magazint is fenntartanak. Szinte sehol sem találunk klasszikus értelembe vett magazint, de több áruház is üzemeltet blogot, készít termékteszteket, illetve közöl vásárlási javaslatokat. Ezek legtöbbje erős PR tartalommal bír, de számos tartalom a tájékoztatást helyezi a középpontba.

 

A feltörekvő hazai webáruházakat a tudatosság erősödése jellemzi. Egyre magabiztosabban használják az online marketing eszközeit, erősítik a márkajelenlétüket, jobb hatásfokkal nyúlnak a PPC kampányaikhoz, keresőoptimalizálást végeznek, tartalommarketinggel foglalkoznak, javítják a felhasználói élményt és igyekeznek dinamikusabbá tenni a logisztikai folyamataikat. Emiatt szinte borítékolható, hogy a hazai webáruházak egyre nagyobb mértékben alakítják majd a kiskereskedelem képét.