Zalaegerszeg - Vérgázt hoztam a kettes belről... - szól a bejárat melletti kaputelefonba a nővér. A széles ajtószárnyak feltárulnak, előttünk a Zala Megyei Kórház intenzív osztálya. Épp 40 éve honosodott meg itt ez az ellátási forma, az évfordulót tudományos konferenciával ünnepelték.

Emberi tragédiák minden nap

Fehért köpenyt, kék védőpapucsot húzunk, s ismerkedni indulunk az osztállyal. A folyosón dr. Győrffy Csongor zalaegerszegi aneszteziológus hegymászás közben készült emelkedett szépségű fotói igyekeznek csillapítani a belépőben óhatatlanul megébredő szorongást.

 

Az egyágyas kórtermek üresek, a két ötágyasban azonban csaknem telt ház van. Mindegyik betegből csövek, vezetékek regimentje fut az életfunkciókat ellenőrző műszerekhez. Mindössze egyikük van eszméleténél. Körülöttünk nyugtató félhomály, apró, finom zörejek, folyamatosan ügyködő nővérek. Az egyik szélső ágyon öntudatlan fiatalember fekszik, körülötte csendben áll a családja. Hárommal arrébb - szomszédaitól elfüggönyözve - egy letakart halott.

 

- Nagyon beteg volt a bácsi... - érzékeli kérdő tekintetemet kísérőm, dr. Kránitz Katalin osztályvezető főorvos, aki 78-ban került az osztályra. - A szabályzat előírja, hogy két óra hosszat itt kell maradnia az osztályon, s csak újabb vizsgálat után szállítható el a test. Minden ötödik betegünket elveszítjük, itt nem érvényesek a más osztályokra jellemző statisztikák.

Na igen, az intenzív osztályra kizárólag súlyos, néha reménytelen állapotban lévő páciensek kerülnek. Évente mintegy ötszázan"Oda kell menni" a súlyos sérülthöz, mert "nincs kire várni" - Fotó: Archív. A baj eredete vagy hogy férfi-e, nő-e az illető, közömbös, a kritikus állapot jelent ide beutalót.

 

- Az itt dolgozók szinte naponta szembesülnek tragédiákkal. Kik választják az orvoslás ezen területét?

- Akik szeretik a kihívásokat, képesek kritikus állapotú betegekkel foglalkozni és gyors döntéseket hozni - feleli az osztályvezető. - A megfelelő személyiség mellett elengedhetetlen a kellő gyakorlat, hiszen akkor is cselekedni kell, ha az egekben jár az adrenalin.

Megesik, hogy egy baleset után vérbe fagyva, kicsavarodott végtagokkal, széttört fejjel hozzák be a sérültet. És oda kell menni, hozzá kell nyúlni, nincs kire várni...

 

- Muszáj, az orvos nem ijedezhet. Nem könnyű persze úrrá lenni az érzelmeken, ehhez kell a tapasztalat, no meg a tudat, hogy az ember nincs egyedül. Ez nem egy emberes szakma... A rutin is sok mindenen átsegít. A beteg légzését és keringését szinte automatikusan rendezzük, minden más csak ezután jöhet. Nincs mód tétovázni, időt kell nyerni, ez szó szerint életbe vágó. Csak ezután kezdhetek el gondolkodni, hogy mi is történhetett, s tervezni a további lépéseket. Ha időt nyertem, mindent nyertem. Hiszen ha kapkodok, ha nem az az első, hogy stabilizáljam a beteget, akkor meghal és utána már hiába támadnak zseniális ötleteim - érvel Kránitz doktornő.

A zalaegerszegi doktornő és kollegái az "ÉLETért" küzdenek. Egy maroknyi csapat, mely mindent megtesz, amit emberileg, szakmailag lehetséges....

Forrás: www.zalaihirlap.hu

Zalaegerszeg Online: www.zalaon.hu


Szóljon hozzá a fórumon!