A lakóközösségek az önkormányzat hozzájárulását már megszerezték, a közgyűlés a legutóbbi ülésen döntött arról, hogy összesen 9,12 millió forinttal támogatja a tervezett beruházásokat. A város 2005 óta ötödik alkalommal járult hozzá az életveszélyes kémények kiváltásához, de még bőven van tennivaló. Havasi Zoltán, a kéménysepréssel foglalkozó Lángőr Kft. ügyvezetője elmondta: a zalai megyszékhelyen készült 2200-2300 termofor kéményből az elmúlt húsz évben nyolcszáznál kevesebbet alakítottak át biztonságosra. Jelenleg még 1535 egycsatornás gyűjtőkémény jelent potenciális veszélyt a társasházak lakóira.

- Elszomorító, hogy Zalaegerszegen nagyon lassan halad a program oszágos összehasonlításban. Nem lelkesednek a lakók, amikor megtudják, hogy a kéménycsere egy hétig tartó poros és koszos munka, ki kell bontani hozzá a falat a lakásban, s anyagi okok is közrejátszhatnak abban, hogy kevesen szánják rá magukat - alkotott véleményt Tóth Zoltán, a Zé-Bé-Té Bt. ügyvezetője. Az ő cége készített hatot abból a hét termoforos pályázatból, amely nemrég városi támogatást nyert.


Számításai szerint a kéménycsere egy lakásra jutó költsége jelenleg nagy átlagban 250 ezer forint, állami és önkormányzati támogatás azonban maximum bruttó 200 ezer forintos beruházásnál jár minden forint után, így egy 250 ezres munkához legfeljebb 55 százalékos támogatást lehet nyerni. A zalaegerszegi Göcseji-Pataki Ferenc uta 3-5-7., illetve a Göcseji-Pataki 2. lakói a felsoroltak ellenére elvégzik a beruházást.
- Az egészségünk érdekében döntöttünk így. Azt mondják, ez életveszélyes állapot, s mindenkinek drága az élete - indokolta az egyik lakó, Gulás Istvánné, hogy vállalja a rá jutó költségeket.

- A lakóközösség egyhangúlag döntött a beruházásról. Reméljük, még ebben az évben, szeptemberben kicserélhetjük a kéményeket - bizakodott Németh Attiláné közös képviselő, s hozzátette: ő is sajnálná, ha le kellene verni a csempét a nemrég felújított fürdőszobájukban, de szerencsére a WC felől is ki lehet bontani a falat, így kisebb bevatkozással megoldható a kéménycsere.
Tóth Zoltán a társasházaknak műszaki megoldásként azt javasolja, hogy bontassák el a régi termofor kéményt, s a kürtőbe minden lakáshoz saját égéstermék-elvezetőt köttessenek be.

Újdonság, hogy ma már létezik nyomásálló kémény, amire a zárt égésterű turbós kazánokat is rá lehet kötni. Ha ezt választják a lakóközösségek, lakásonként minimális többletköltséggel olyan kéményhez jutnak, ami lehetővé teszi, hogy később könnyedén, bonyolult engedélyezési eljárás nélkül átalakíthassák a konvektoros fűtési rendszerüket központi fűtéssé - említette Tóth Zoltán.
A nemrég kiírt termoforos pályázat előnyei közé sorolta, hogy ma már nemcsak az 1986 előtt épült társasházakban támogatja az állam az életveszélyes állapot megszüntetését, hanem a később emelt épületekben is. Rájöttek ugyanis, hogy hiába volt betiltva 1986 után a konstrukcióhibás kémények beépítése, sok helyen mégis használták azokat, Zalaegerszegen is. Volt rá példa az elmúlt években, hogy az önkormányzat külön ezeknek a házaknak a kéményfelújítására írt ki pályázatot, de egyik érintett lakóközösség sem jelentkezett.

Az Önkormányzati Minisztérium által tavaly decemberben megjelentetett LFP-2009-LA-7 kódszámú pályázat értelmében az önkormányzatok a bekerülési költség 30 százaléka erejéig, maximum lakásonként 60 ezer forintig támogathatják az egycsatornás gyűjtőkémények kiváltását. Az állam valamivel nagyobb részt vállal magára: 40 százalékot, de legfeljebb lakásonként 80 ezer forintot. A pályázatokat idén május 31-ig lehet beadni az Önkormányzati Minisztériumhoz.

Nagykanizsán évek óta erőltetett ütemben zajlik a termofor kémények kiváltása: a kormány által meghirdetett első ilyen pályázat megjelenése óta minden esztendőben legalább tucatnyi társasház vállalkozott a beruházásra. A sor idén újabbakkal bővül: a dél-zalai városban 29 lakóközösség adott be pályázatot. A nagykanizsai önkormányzathoz most benyújtott és elbírált 29, összesen 292 millió forint értékű pályázatot 58,080 millió forinttal támogatta a dél-zalai város közgyűlése. A lakók reményei szerint ezt az állam további 77,44 millió forinttal egészíti ki. Teljes siker esetén a 29 társasháznak tehát 156,644 millió forintot kell majd előteremtenie.

Hazánkban az 1960-1980. közötti időszakban 70-100.000 gyűjtőkéményt építettek. A 40 x 40 x 40 cm méretű, előre gyártott betonelemeket egymásra illesztettek, és habarccsal kötöttek össze. A betonelemek kör keresztmetszetű belső része az egymás fölé helyezés után kör - keresztmetszetű kürtőt képez. A betonelemekben a belső füstjárat átmérők felfelé növekedhetnek, a korabeli tervezői előírás szerint. A legkisebb (alsó) átmérő 17,5 cm , a legnagyobb (kitorkollásnál mérhető) átmérő 25 cm . A fokozatos méretváltozások 2,5 cm-esek.

A legbiztonságosabb (de sajnos legdrágább) megoldást a gyűjtőkémény átalakítása jelenti. Az ún. Túlnyomásos LAS-rendszer alkalmazásakor a gyűjtőkéményre csatlakozó gázfogyasztókat zárt égésterű készülékekre (lásd: "Zárt égésterű készülékek kéménye") kell cserélni, a kürtőt FuranFlex anyaggal kibélelni. A készülékek az égéshez szükséges levegőt a kültérből külön csövön szívják be.

A gyűjtőkémény olyan egymás fölötti lakásokon áthaladó kémény, amelybe lakásonként szakaszosan működő gázfogyasztó készüléke(ke)t (átfolyós fali vízmelegítő, és/vagy fali melegítő) csatlakoztattak. A folytonos működésű lakásfűtő berendezések (cirkó, gázégős cserépkályha) gyűjtőkéménybe kötése tilos. Amennyiben a gyűjtőkéményre akár csak egy folyamatos üzemű gázfogyasztó van kötve, a felújítás során a gáztömörtelenséget megszüntető bélelés után a kürtő tetejére huzatfokozó ventillátort kell telepíteni, amely a folyamatos üzemű készülék(ek) működésekor bekapcsol, és biztosítja az égéstermékek biztonságos eltávozásához szükséges mesterséges huzatot.

Forrás: www.hrglobe.hu