Magyarország már rendelkezik költségvetéssel 2010-re, Zalaegerszegnek tavaly november óta költségvetési koncepciója van, de 2010. február 4-én költségvetése is lesz, ha azt elfogadja a megyeszékhely közgyűlése. Rigó Csabát, a gazdasági bizottság elnökét a városi büdzsé részleteiről kérdeztük.

A központi költségvetést és Zalaegerszeg költségvetését több ok miatt sem említeném egy lapon. Azonban, ha már így kerültek szóba, azt mindenképp szeretném elmondani, hogy az elfogadott központi büdzsé ebben a formájában nemzetromboló, míg a zalaegerszegi értékmentő és városépítő.

A központi költségvetést kapkodva készítette el a kormány, úgy viselkedett, mint amikor a több tantárgyból megbuktatott rossz tanuló rájön, hogy tanév vége közeledik, és fogalma sincs, hogy milyen bizonyítványt vigyen haza, hogyan görbüljenek a jegyek.

A Nemzetközi Valutaalapnak mindenáron megfelelni akaró központi büdzsé fékezi a gazdaságot, csökkenti az ország versenyképességét. Adónövelés, az emberek és a gazdaság szereplőinek megsarcolása világlik ki belőle, ráadásul mára az is kiderült, hogy működésképtelen, hiszen az Alkotmánybíróság döntése után hiányzik legalább 50 milliárd forint.

Ezzel szemben a zalaegerszegi költségvetés a működés tekintetében értékmentő. A közel 21 milliárd forintos főöszszeggel induló büdzséből közel 13,5 milliárdot kívánunk fordítani a működésre és 7,5 milliárdot a felhalmozási célra, fejlesztésekre, felújításokra. A válságban mi igyekszünk nem elvenni, hanem adni.

Mi nem adót növeltünk, hanem éppenséggel csökkentettünk. Például akkor, amikor megemeltük a helyi iparűzési adó mentességének határát 1 millióról 1,5 millió forintra. Mindez az adózók 35-40 százalékát, körülbelül 4000 helyi kis- és középvállalkozást érint majd.

Az intézményi szférában és a polgármesteri hivatalban pedig 2010-ben is megpróbálunk takarékosan működni annak érdekében, hogy a tervezett 700 milliós hiányt ki tudjuk gazdálkodni. Ez persze nem jelentheti azt, hogy alapvető értékek sérülnek. 2009-ben sikerült működési hitel felvétele nélkül gazdálkodni, ez olyan erény, amelyet manapság kevés város mondhat el magáról.

- Hogyan jellemezné a költségvetés fejlesztési oldalát?

- Tervszerűen városépítő. A fejlesztéseinket egy korábban elfogadott stratégia alapján hajtjuk végre, lehetőség szerint minél több európai uniós forrás bevonásával. Ezt nem mi állítjuk magunkról, hanem azok a partnerek, akik megfordulnak Zalaegerszegen.

- Milyen nagyobb beruházások valósulnak meg 2010-ben a zalai megyeszékhelyen?

- Mindenekelőtt folytatódnak a munkahelyteremtő beruházások. Tavasszal elkészül az északi ipari parkban az inkubátorház. Bízunk benne, hogy több telephelyfejlesztő és munkahelyteremtő magánberuházás is követi majd. A kivitelezés szakaszába lép a belváros- rehabilitáció első üteme, miközben előkészítjük a második ütemet.

 

 

 

Egy nagyváros működése a világ egyik legbonyolultabb folyamata, amiről minden lakójának van érvényes mondanivalója, de csak kevesen látják át, mik mozgatják a várost, s hogyan alakítják a döntések.

Budapest különösen megsínylette az egymásra nem figyelő érdekcsoportok ténykedését. Sokan látják, hogy ebből az lehet a kiút, ha értelmes párbeszéd alakul ki a várost alakítók között – nem feledve, hogy a várost lakó ember érdekében történik mindez, s ő maga a legfontosabb alakító. Mi ehhez a változáshoz szeretnénk hozzájárulni a kapcsok tudatos összekötésével, a tudás megosztásával és az együttműködés gyakorlatának közös tapasztalatával.

Sorozatunk a dialógus játékszabályai szerint folytatódik, minden alkalommal más meghívott beszélgetőtársakkal, akikkel a szerkesztők a civilek lehetőségeiről és a város jövőjéről beszélgetnek.

 

 

Az első a piactér alatti mélygarázst, a piacfelszín átépítését, a felhagyott vasúti nyomvonalon a Vágóhíd utcától a Batthyány utcáig terjedő tehermentesítő út építését, a Kossuth utca Kisfaludy és Petőfi utca közötti szakaszának felújítását, valamint egy lakóépület rekonstrukcióját foglalja magába. Az arányos városfejlesztés keretében nem csupán a belvárosra koncentrálunk, hanem az egyes városrészekre is.

Képviselőtársaim közel 200 millió forintos felújításokra tettek javaslatot, melyek a választókerületekben felmerülő igények alapján kisebb-nagyobb felújítási munkákat takarnak.

Támogatást nyertünk a Göcseji-Mártírok úti csomópont átalakítására, így végre kedvezőbb pénzügyi konstrukcióban készülhet el az idén. Folytatódnak a közműberuházások és -felújítások. Az EU Kohéziós Alapból támogatott szennyvízkezelés második üteme is elkészül az idén, amely 2,6 milliárd forintos beruházást jelent. A 260 millió forintos csapadékvíz-hálózat rekonstrukciójával is találkozhatnak az idén a Zalaegerszegiek.

Intézményfelújításra is jut az idén. Itt megemlíteném a Kosztolányi Téri Tagóvodában a fürdőblokkok felújítását. A Béke ligeti és Dózsa György-iskola tetőszigetelését, az Eötvös-székhelyiskola nyílászárócseréit, a Liszt-tagiskolában a vizesblokk és szabadtéri színpad nézőterének felújítását. Az Ady-iskolában és a Teleki Blanka Székhelykollégiumban folyatatódnak a nyílászárók cseréi. Megvalósul a Zrínyi-gimnázium utcafronti épületeinek tetőrekonstrukciója, a Munkácsy Mihály Tagiskolában a számítástechnikai terem tetőszigetelése.

 

 

Három éve Szegeden rendezték meg a VIII. Magyar Ókortudományi Konferenciát. A résztvevők nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy olyan, nem avuló értékekről beszélnek, melyeket ma sokan legfeljebb ha hírből ismernek.

A konferencia szervezőbizottságának tagja, Nagyillés János adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Klasszika-Filológiai Tanszék munkatársa kérdésünkre elmondta: a hazai ókorászok kétévente esedékes vándorkonferenciájának éppen az az egyik legfőbb célja, hogy a praktikus és azonnal felhasználható tudást kötelezően előíró világban megmutassák, hogy a többség által  „haszontalannak” kikiáltott tudományoknak igenis van létjogosultságuk.

Zalaegerszeg Online: www.zalaon.hu


Szóljon hozzá a zalaegerszegi fórumon!