Hat megye összefogásával alakult meg az M9-es gyorsforgalmi út dunántúli szakaszának megépülését szorgalmazó "M9" Térségi Fejlesztési Tanács. A szervezet létrehozását a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács közel egy éve, 2009 májusában kezdeményezte, a szükséges határozatokat pedig két dunántúli régió és az érintett hat megye területfejlesztési tanácsai a közelmúltban meghozták.

Megalakult az "M9" Térségi Fejlesztési Tanács

A fejlesztési tanács megalakulását követő sajtótájékoztatón Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés, és egyben az újonnan létrejött térségi fejlesztési tanács elnöke hangsúlyozta: az ország közlekedési rendszerének javítása érdekében fontos az észak-déli út megépítése.

 

Az M9-es megépülésével a dunántúli települések, nagyvárosok jobb logisztikai, közlekedési adottságokkal rendelkeznének. Ez a beruházók, befektetők szemében is vonzerőt jelentene, és ezzel együtt új munkahelyek, jöhetnének létre.

 

A tervezett útvonal a térségben Sopron, Szombathely, Vasvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár, Dombóvár és Szekszárd településeket érintené majd, mintegy 380 kilométeren. Zala megyének az a legfontosabb, hogy Zalaegerszeg-Szombathely között megfelelő összekötő útvonal kerüljön kialakításra.

 

 

 

Manninger Jenő hangsúlyozta, távlati cél, hogy csatlakozzanak a nemzetközi gyorsforgalmi hálózatra. Utalt arra, hogy a 76-os és 86-os főutak rekonstrukciója nem oldja meg a közlekedési gondokat, ezért is fontos a tanács célja, hogy felgyorsítsák az előkészületi munkákat, és a gyorsforgalmi út 2015-ig elkészüljön.

 

 

M9 gyorsforgalmi út építésének projektje

 

Dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere, a fejlesztési tanács alelnöke szerint a legfontosabb a Vasvár és Nagykanizsa közötti 88 kilométeres rész megépítése.

 

A tevezett út nagy 88 kilométere Zalán menne keresztül - Fotó: Illusztráció (Közlekedési Koordinációs Központ)

 

A gazdaságfejlesztésnek ma már a legnagyobb gátja a közlekedési infrastruktúra hiánya, ennek hátrányát a zalai megyeszékhely már évek óta érzi.

 

Hozzátette: nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyorsforgalmi út teljes hosszában autópálya épüljön, több szakaszon elegendő az autóút is. Bízik abban, hogy a fejlesztés uniós pénzek segítségével hamarabb elkészül az eredetileg tervezettnél.

 

A tanács célja - mint az a csütörtökön elfogadott dokumentumokban olvasható -,  az M9-es gyorsforgalmi út előkészítésének és megvalósításának meggyorsítása. Ennek érdekében a grémium feltárja és összehangolja a tervezett M9-es gyorsforgalmi út vonzáskörzetében lévő települések társadalmi- gazdasági célkitűzéseit, elősegíti az M9-es gyorsforgalmi út nemzetközi gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódási lehetőségeit.

 

Előbbiek csak egyik szeletét teszik ki a feladatoknak, hiszen vállalt lobbicél az EU forrásaihoz, valamint a magyarországi közlekedésfejlesztéshez való intenzív kapcsolódás a mintegy 380 kilométernyi, Sopron, illetve Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár, Dombóvár Bonyhád, Szekszárd érintésével Szegedig húzódó M9-es érdekében. Mindebből mostanáig 40 kilométer készült el, benne a dunaújvárosi híddal.

A terv nem újkeletű,  68 évvel ezelőtt  merült fel először, hogy a sugaras útszerkezet mellett az országhatár vonalkát kísérő, belső gyűrű is épüljön. Egy másik  előkép: a kilencvenes években létezett terv szintjén a Déli Autópálya program. Az út egyébként bekapcsolódhatna a Balti-tengert az Adriával összekötő nemzetközi folyosóba, melyet a nemrég Keszthelyen tanácskozó  CETC projekt kíván tető alá hozni.
Mint a csütörtöki ülésen Berg Tamás, a Közlekedési Koordinációs Központ osztályvezetője vázolta, az Atlanti óceánt  Spanyolországtól indulva a Fekete-tengerrel összekötő déli európai út része is lehetne a magyar M9-es.

 

 

Közlekedési folyosó

 

 

A Magyar tevékenységek a közlekedési folyosó fejlesztésében, az észak-déli tengelyen témában tartott előadásában Firtl Mátyás, a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, a Nyugat-dunántúli régió bemutatását követően, arról szólt, hogy a Baltikum országait az Adriai-tenger menti országokkal összekötő észak-déli közlekedési korridor ősidők óta létezik, ugyanis itt húzódott a Római Birodalom Borostyánkő útja, amely a középkorban is intenzív közlekedési tengely volt, és amelynek nyomvonalát követik napjainkban azok a kamion-oszlopok, amelyek az Alpok magas hegyeit keletről elkerülve a mi útjainkat használják.

Ez a tranzit forgalom a Magyarország 3 nyugati megyéjén átvezető 86-os magyar főutat használja, amely 1971 óta része az E65 számú európai főútnak is.

A kezdeményezéshez csatlakozó Vas és Zala megye, majd a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2001-ben kidolgozta, majd elfogadta „Az észak-déli gazdasági és közlekedési tengely programja” című projektet.

Azt javasolta, hogy az Európai Unió – az esélyegyenlőség biztosítása és a területi kohézió biztosítása érdekében – támogassa kiemelten a keleti tagállamok elérhetőségének javítását.

Tény, hogy a „CETC RoutE65” egyébként is túlterhelt útvonalán különösen magas és egyre növekszik a nemzetközi kamionforgalom aránya. A hat országot összekötő „CETC RoutE65” útvonal egyes szakaszai csupán kétsávos, településeken áthaladó főutak.

A testületnek először mégis a helyi érdekeket kell egy nevezőre hozni. Pontos nyomvonalról ezért  nem beszéltek a tanács vezetői.

 

Június 17-én Vasváron folytatják a megbeszéléseket, hogy tíz éven belül  megépülhessen a kilométerenként akár 1,5-3 milliárd forintba kerülő út.  A tanács csütörtökön elfogadott költségvetése 3 millió forint.

 

SD.

Forrás: www.zalaegerszeg.hu

Zalaegerszeg Online: www.zalaon.hu


Szóljon hozzá a zalaegerszegi fórumon!