Kezdődik a nagyhét
Ezen a hétvégén, virágvasárnap ünnepli az Egyház Krisztus Jeruzsálembe bevonulását.
Ekkor van a barkaszentelés is, a barkaágak jelképezik a pálmaágakat, amikkel a jeruzsálemi emberek köszöntötték Jézust. A virágvasárnapi körmenet ünnepélyes, örömteli esemény, de továbbmutat, hiszen már a kereszt-út párhuzama is egyben.
Az evangéliumban – ami most a Lukács-passió – Jézus szenvedéstörténetéről elmélkedünk.
Virágvasárnappal elkezdődik a nagyhét, mely végén a szent három nap: nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat szertartásai teszik teljessé a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra való felkészülést és annak megünneplését.
Nagycsütörtökön délelőtt a kalocsai székesegyházban az egyházmegye papjai ünnepélyes szentmise keretében megújítják papi ígéreteiket. Ezen a „krizmaszentelési misén” a püspök megáldja az év során a szentség-kiszolgáltatáshoz használatos olajokat: a katekumenek olaját (a keresztséghez), a krizmát (kereszteléshez és bérmáláshoz) továbbá a betegek kenetéhez való olajat.
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék. A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula (schedula confessionis) igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben. Egyes helyeken a vízkereszti házszentelés alkalmával az asztalra készítették és a plébános jelenlétében a sekrestyés cérnára fűzve összegyűjtötte. A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizmaszentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát. Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.
Nagycsütörtök este kiemelten emlékezünk meg a plébániatemplomokban az utolsó vacsoráról. Legtöbb helyen felidézik a gyöngéd alázattal végzett jézusi lábmosást is. Az eukarisztikus lakoma után megmaradt Oltáriszentséget átviszik őrzési helyére, majd Jézus Getszemáni kerti elfogatására emlékezve az „oltárfosztás” szertartásában megfosztják az oltárt minden díszétől, a keresztek feszületeit pedig letakarják.
Nagypéntek és nagyszombat: hagyományosan egyedül ekkor nincs az évben sehol a világon szentmiseáldozat. Nagypénteken Urunk értünk vállalt szenvedését ünnepeljük. Az esti szertartás elején a pap csendben, imádkozva leborul a csupasz oltár előtt. A döbbent csend után az igeliturgia, benne a János-passió következik. A második fő részben a kereszthódolat szertartásában veszünk részt, ekkor már közvetlenül az értünk megfeszített Krisztusra tekintve. Ezután járulhatnak szentáldozáshoz azok, akik arra felkészültek.
Azt mindannyian tudjuk, hogy nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, amit ruszlinak is hívnak, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, mert az ilyen kenyér kővé válna. Nagypénteken nem raktak tüzet sem, kenyeret már csak ezért sem süthettek. A pénteki nap általában sem tartozik a szerencsés napok közé, nagypéntek különösen nem, hiszen a keresztény egyház szerint ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, ám ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. A víz, amely megtisztít, különös jelentőséggel bír ezen a napon. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak, sőt a szeplő ellenszerének. A csépai hiedelem szerint szótalan víznek kellett lennie, vagyis menet közben, sem jövet, sem közben nem volt szabad megszólalni. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, hasonlóan egészségvarázsló célzattal.
Nagyszombaton a szent sír látogatásának ideje van. Napközben betérhetünk a templomba, a halva fekvő Krisztusra gondolva, a megváltás misztériumán elmélkedve. Hagyományosan nagyszombat éjjelén kezdődik a húsvéti virrasztás a fényünnepséggel: tűzszentelés, húsvéti gyertya meggyújtása és a húsvéti örömének. Krisztus világossága beragyogja a sötétséget. Ezért szép kifejeződés, ha a szertartás már az esti sötétben kezdődik.
A 40 napos böjt után Isten dicsőségét zengjük, s ezen a szentmisén van a keresztvíz megáldása és a keresztségi fogadalmunk megújítása is: „A húsvét szent titka által a keresztségben mindnyájan eltemetkeztünk Krisztussal együtt, hogy vele együtt járjunk az élet útján.”
Hagyományosan a húsvéti feltámadási szertartás hajnalban, reggel ért véget, hogy a felkelő nap – mint a feltámadt Krisztus szimbóluma – beragyoghassák a látható világot.
Észrevehetjük, hogy a nagyhét szertartásai milyen mély szimbólumokat rejtenek. Nagyszerű lenne, ha minél többen tudatosan, a jelképeket értve vennénk részt a litrugikus cselekményeken! Kívánom, hogy minden kedves Olvasó részesüljön Krisztus a megváltás titkából ezen a húsvéton! P. Z.
Baja Online: baja.mconet.biz
Szóljon hozzá a Baja - fórumon!