Miközben a az elmúlt évben a részvényalapok 30-35%-os, a pénzpiaci és kötvényalapok pedig hat-nyolc százalékos hozammal bírtak...

Miközben a az elmúlt évben a részvényalapok 30-35%-os, a pénzpiaci és kötvényalapok pedig hat-nyolc százalékos hozammal bírtak, addig egy földet vásárló befektető a szakértők szerint harminc-negyven százalékos hozamra számíthatott. Ugyanakkor a lehetőség inkább csak a tehetősebbeknek ajánlott több okból is.

Mint a Népszabadságból kiderül, a föld jobban hoz a lakásnál is, ugyanis míg például 15 millió forintért megveszünk egy ötven négyzetméteres lakást, az havi ötven-hatvanezer forintért kiadva évente hatszáz-hétszezer forint bevételt jelent, azonban negyedét elviszi a forrásadó, de számolni kell az amortizációval is. Földvásárlás esetén azonban a 15 millióból kijön negyven hektár. A bérlőtől a kialakult gyakorlat szerint megkapjuk a terület alapú állami támogatás felét, hektáronként durván húszezer forintot, azaz összesen nyolcszázezer forintot. Ráadásul adó sincs, s öt évnél hosszabb haszonbérleti szerződés esetén attól sem kell tartanunk, hogy a föld veszít értékéből.

Földet vásárolni Magyarországon jóval kevesebbe kerül, mint az Európai Unió más tagállamaiban: 2004-ben a szomszédos Ausztriában például 12 ezer eurós átlagáron lehetett földet venni, míg Magyarországon átlagban csupán 1700 eurót kértek egy hektárért. Drágulás azóta nem következett be, viszont az elkövetkező években a szakértők szerint minden bizonnyal beindul az árak emelkedés. A következő két-három évben a várakozások szerint megduplázódik, vagy akár meg is háromszorozódik majd az ár.

Nehézséget okoz ugyanakkor az, hogy ötven hektár alatt nem éri meg földet venni, viszont ekkora vagy ennél nagyobb megvehető egybefüggő földterület alig van. Így általában jó pár tulajdonossal meg kell egyezni. Belföldi magánszemélyeknél a maximálisan birtokolható földmennyiség háromszáz hektár. Ez egyben azt is jelenti, hogy mintegy harminc-negyvenmillió forint a beugró a piacra, de egy ekkora területnél már 120 millióval lehet számolni.

Egyelőre eladni sem könnyű a megvásárolt földet, ugyanis külföldi állampolgárok és a vállalkozások, vagyis a potenciális vevők nem szerezhetnek földet Magyarországon, illetve csak illegális zsebszerződéssel. Változás majd csak 2011-ben következik be, de addig a kereslet hiánya mérsékli az árak növekedését is.

(Forrás:www.tozsdeforum.hu)