KSH jelentés a lakossági lakáshitelezés 2005. első félévéről
A Központi Statisztikai Hivatal 2001-ben vezette be azt az adatgyűjtést, mely a bankok, szakosított pénzintézetek, szakosított hitelintézetek...
A Központi Statisztikai Hivatal 2001-ben vezette be azt az adatgyűjtést, mely a bankok, szakosított pénzintézetek, szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek lakossági lakáshitelezési tevékenységét vizsgálja. Az adatszolgáltatás évenként kétszeri gyakoriságú. Immáron rendszeresnek tekinthető adatközlés új száma 2005 I. félévének lakáshitelezési adatait tartalmazza folyó áron, összehasonlítva a kérdezés bevezetése óta eltelt időszak adataival.
A tárgyidőszakban 19 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 170 takarékszövetkezet teljesített adatszolgáltatást 3 hitelszövetkezet mellett. 2005. június 30-án a lakáshitelek állománya 2015 milliárd Ft volt, amely a GDP 10 százalékának felel meg, és melynek 13,2%-át deviza alapú lakáshitelek tették ki. Az összes hitelállomány 47%-a a bankoknál, 46%-a a jelzáloghitelintézeteknél, 7%-a a takarékszövetkezeteknél koncentrálódott. Az állomány 95%-a a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, közel 4%-a külön figyelendő, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek pedig 1,2%-ot tettek ki.
2005 I. félévében 55 ezer lakáshitelt engedélyeztek 242 milliárd Ft értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év I. félévéhez képest 14%-os, összegében 10%-os csökkenés következett be. Mind számukat, mind összegüket tekintve az állami támogatás mellett engedélyezett lakáshitelek aránya csökkent az államilag nem támogatott hitelekhez képest. A 2005. I. félévben engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 36%-a volt államilag támogatott. Az arányok megváltozását okozhatta a deviza alapú hitelezés további terjedése, mely a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának 48%-át, összegének 55%-át teszi ki. A tárgyidőszakban egy-egy ügyfél részére átlagosan 4,4 millió Ft összegű lakáshitelt engedélyeztek, az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentős emelkedés nem figyelhető meg.
Az előző év azonos időszakában a használt lakások vásárlása volt a leggyakoribb hitelcél, amelynek gyakorisága tovább nőtt. Míg 2004 I. félévében a folyósított hitelösszeg 39%-át használt lakások vásárlására költötték, addig jelen félévben 49%-át. Így mind a hitelcélok számában, mind összegében a használt lakás vásárlása meghaladta az építést és az új lakás vásárlásokat.
A lakáscélú hitelek futamideje átlagosan meghaladja a 13 évet, a hitelcélok közül a lakásépítés és az új lakás vásárlás esetén pedig eléri a 18 évet -tette közzé október 14-én a KSH.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)
A tárgyidőszakban 19 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 170 takarékszövetkezet teljesített adatszolgáltatást 3 hitelszövetkezet mellett. 2005. június 30-án a lakáshitelek állománya 2015 milliárd Ft volt, amely a GDP 10 százalékának felel meg, és melynek 13,2%-át deviza alapú lakáshitelek tették ki. Az összes hitelállomány 47%-a a bankoknál, 46%-a a jelzáloghitelintézeteknél, 7%-a a takarékszövetkezeteknél koncentrálódott. Az állomány 95%-a a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, közel 4%-a külön figyelendő, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek pedig 1,2%-ot tettek ki.
2005 I. félévében 55 ezer lakáshitelt engedélyeztek 242 milliárd Ft értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év I. félévéhez képest 14%-os, összegében 10%-os csökkenés következett be. Mind számukat, mind összegüket tekintve az állami támogatás mellett engedélyezett lakáshitelek aránya csökkent az államilag nem támogatott hitelekhez képest. A 2005. I. félévben engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 36%-a volt államilag támogatott. Az arányok megváltozását okozhatta a deviza alapú hitelezés további terjedése, mely a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának 48%-át, összegének 55%-át teszi ki. A tárgyidőszakban egy-egy ügyfél részére átlagosan 4,4 millió Ft összegű lakáshitelt engedélyeztek, az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentős emelkedés nem figyelhető meg.
Az előző év azonos időszakában a használt lakások vásárlása volt a leggyakoribb hitelcél, amelynek gyakorisága tovább nőtt. Míg 2004 I. félévében a folyósított hitelösszeg 39%-át használt lakások vásárlására költötték, addig jelen félévben 49%-át. Így mind a hitelcélok számában, mind összegében a használt lakás vásárlása meghaladta az építést és az új lakás vásárlásokat.
A lakáscélú hitelek futamideje átlagosan meghaladja a 13 évet, a hitelcélok közül a lakásépítés és az új lakás vásárlás esetén pedig eléri a 18 évet -tette közzé október 14-én a KSH.
(Forrás: www.tozsdeforum.hu)