Változatos, több helyszínen zajló program-kavalkád várta a zalaegerszegi érdeklődőket január 19-27. között, a magyar kultúra napja alkalmából. A "Nyolc versszak" elnevezésű rendezvénysorozat - mely lapzártánkkor még tartott - már címével is a Himnuszt idézte, mely szintén 8 versszakból áll.

A hagyományokhoz híven a Keresztury ÁMK Gönczi Galériája rangos képzőművészeti tárlatnak adott otthont. Ahogy dr. Gyimesi Endre polgármester a megnyitón fogalmazott "ez minden évben, a kultúra napjához közeledvén már el is várható az intézménytől". Ezúttal Victor Vasarely szerigráfiáiból (nagy példányszámban előállítható szitanyomatok) nyílt kiállítás. Az anyag a pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményéből érkezett Zalaegerszegre. A páratlan, 42 darabból álló kollekciót maga a művész ajándékozta 1969-ben Pécs városának, s ebből látható most egy válogatás.

A műveket Sárkány József művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. "A szem recehártyájának agresszív bombázása információkkal" - ez az op-art, melynek Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző az egyik legnagyobb mestere volt. A festőművész Pécsett született, s élete első tíz évét töltötte Magyarországon - előbb szülővárosában, majd Budapesten. Életműve azonban Franciaországban vált teljessé. Az optikai festészet lényege nem más, mint az ember térérzetének alakítása, az illúzió keltés. A térrel, mozgással való folytonos játék a 20-as évek konstruktivizmusából ered.

Az op-art igazából az 1960-as években terjedt el, ám ekkor az alapgondolatokon túl, már a technika művészete is volt. Sőt a matematikáé és a geometriáé is, hiszen egy-egy alkotás csak akkor tud igazán hatni, ha mértani pontossággal van megszerkesztve. A 20. század közepének alkotói azt is felismerték, hogy nemcsak az a művészet, ha valaki vászonra olajfestékkel realista portrékat fest. Van más technikai eljárás is: például a sokszorosító festészet, szitanyomat.

Vasarely reklámgrafikával is foglalkozott, így annak technikai elemeit mesterien ötvözte a Bauhaus szellemi műhelyben szerzett grafikai tapasztalataival. Kezdetben a fekete-fehér ellentétére helyezte a hangsúly, ám művészete folyamatosan színesedett. Izgalmas kompozíciók alakultak ki a hideg-meleg színek játékából is. Az optikai absztrakcióban végtelen számú lehetőség rejlik; legyen szó festményekről, vagy kültéri "szerkezetekről". Vasarely kísérletezett filmekkel, szobrokkal, épületdíszekkel, és a most Zalaegerszegen látható szerigráfiákkal.

 

A világhírűvé vált fekete-fehér zsiráfok és más szemet izgató optikai tréfák február 28-ig láthatók a landorhegyi Gönczi Galériába. Ha pedig valaki ruhákon látna hasonló szemet izgató grafikai díszeket, ne lepődjön meg. Az op-art elemek ugyanis már a 60-as évektől a divattervezők kedvelt motívumai lettek. A kiállítás alkalmából pedig Vasarely zsiráfjai is pólóra kerültek...

Forrás: www.zalaegerszeg.hu


Zalaegerszeg Online: www.zalaon.hu


Szóljon hozzá a fórumon!