Magyarországon csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetségének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.

 

 

 

 

 

 

A Kölcsey-gimnáziumban a diákok és tanárok, valamint Zalaegerszeg város közéleti szereplői kezdték azt a 25 órán tartó felolvasást, mely a sokáig méltatlanul mellőzött, de napjainkban egyre elismertebb erdélyi magyar költő, Wass Albert írásaiból válogatott.

- Marosvásárhelyen már három éve megtartják ezt a felolvasást, Zalaegerszeg az idén csatlakozott először - mondta dr. Hóbor Erzsébet a baráti társaság elnöke, az est háziasszonya. - A csodálatos ötletet a Kárpát-medencében több helyen is megvalósították, így fedeztük fel mi is ezt a kezdeményezést és valósítottuk meg Tibola Katalin tanárnő jóvoltából, aki az egyesületnek is tagja és a Kölcsey-gimnáziumban tanít.

Wass Albert irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi olvasók mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.


A felolvasáson többek között részt vett dr. Gyimesi Endre zalaegerszegi polgármester, Török Zoltán és Balaicz Zoltán képviselők, Besenczy Árpád a Hevesi Sándor Színház igazgatója, Szűcs Gergely, a Kölcsey-gimnázium igazgatója és számos verset kedvelő, a szépre és hazafiasságra érzékeny, amúgy a média számára "névtelen" városlakó. Köztük volt, aki éjszakai műszakból hazatérve értesült a programról és néhány oldalnyi próza felolvasásával járult hozzá a maratoni irodalmi élményhez.

A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült és több irodalmi társaság is tagjává fogadta.

• Zalaegerszeg A bronzból készült mellszobor a Dózsa ligetben, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotása. 2008

Regények, novellák, elbeszélések

• 1934 Farkasverem [3]
• 1940 Csaba [4]
• 1940 Mire a fák megnőnek [5]
• 1940 Jönnek! [6]
• 1941 A titokzatos őzbak (novellák)
• 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-i számában)
• 1943 A kastély árnyékában [7]
• 1943 Egyedül a világ ellen
• 1943 Vérben és viharban
• 1944 Tavaszi szél és más színművek
• 1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből) [8]
• 1945 A költő és a macska (elbeszélések) [9]
• 1947 A rézkígyó
• 1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
• 1949 Adjátok vissza a hegyeimet! [10]
• 1951 Ember az országút szélén [11]
• 1952 Elvész a nyom [12]
• 1953 Tizenhárom almafa
• 1958 Az Antikrisztus és a pásztorok
• 1959 A funtineli boszorkány [13]

• 1964 Átoksori kísértetek
• 1965 Elvásik a veres csillag
• 1967 Magukrahagyottak
• 1974 Kard és kasza [14]
• 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk) [15]
• 1978 Halálos köd Holtember partján [16]
• 1985 Hagyaték [17]
• 1989 Te és a világ (novellák)

• Eliza (angolul íródott)
• Igazságot Erdélynek!
• Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
• Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
• Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
• Népirtás Erdélyben

• Hűség bilincsében
• Hanky tanár úr
• Se szentek, se hősök
• A szikla alatti férfi
• A sólyom hangja
• Csillag az éjszakában
• Black Hammock
• Magyar Számadás
• Nem nyugaton kel fel a nap
• Voltam

Zalaegerszeg Online: www.zalaon.hu


Szóljon hozzá a zalaegerszegi fórumon!